Szerződések, ahogy az ügyvéd látja 3.

 

 

Ha perre kerül sor. Egy régi mondás szerint egy szerződés annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle. A használtautók piacán azonban néha nagyon fura, kifejezetten a vevő kárára fogalmazott szerződések is felbukkannak. Ilyenekre mutat példát Újvári Zoltán ügyvéd.

 

„Az eladó a vevőnek az ÁSZF elolvasására és megértésére megfelelő időt, a szöveg esetleges módosítására kifejezett lehetőséget biztosított” – olvasható egy autókereskedő vállalkozás sokszorosított papírján, ami az adásvétel általános szerződési feltételeit tartalmazza.

 

Ezzel kapcsolatban Újvári Zoltán felteszi a kérdést: mit lehet módosítani egy fénymásolt szerződésen? Másrészt bárhol bármit vásárolunk, kész szerződést kapunk, sehol sincs mód a „szöveg esetleges módosítására”. Az egész kereskedelem ilyen diktált szerződésekkel dolgozik, és legalábbis furcsa, hogy az autókereskedő vállalkozás ilyen mondatot is elrejtett a sok apróbetűs sor közé.

 

Ha valóban módosíthatta volna a vevő a szerződést, akkor olyan mélységben ismerte volna az általa aláírottakat, hogy másnap nem vitte volna vissza a hibásnak bizonyult autót, hogy éljen a 7 napos cseregaranciával. Ha látta volna a hosszú, apróbetűs szövegben, hogy csak 1,15 milliónál drágább kocsit cserének, nyilván módosította volna a szerződést, hogy az egymilliós kocsija még beleférjen.

 

Ha per lesz az ügyből, az ilyen szerződéseket használó vállalkozások a szövegben elrejtett kibúvókkal – amik korlátozzák a vevő jogi lehetőségeit – rendszerint maximálisan élnek és visszaélnek. Ezért időt kell szánni az adásvételi szerződések áttanulmányozására, mert egy általában 2-3 évig húzódó pereskedés nem olcsó: a peres eljárási illetéke, mellett ott a szakértői-, valamint az ügyvédi költség.

 

Ráadásul jobb, ha a vevő a per idejére valami jó helyre teszi félre a per tárgyát képező autóját.

 

Az ügyfél ugyan elvileg használhatja az autóját, mert azt mondja a törvény, hogy a rendeltetésszerű használatból eredő kopás miatt nem kell levonni semmit, ha a bíróság úgy dönt, hogy visszajár a vételár. Azonban a vevőnek általános állagmegóvási kötelezettsége van, ezért célszerű, ha a kocsit nem használják. Ha ugyanis ellopják, összetörik, bármi történik, kiüresedik a kereseti kérelem, hiszen nem tudják visszaadni olyan állapotban az autót, ahogyan átvették. Ekkor aztán nem lehet visszakövetelni a vételárat.

 

Ilyenkor aztán csak áll a pénz a kocsiban, míg a kereskedő a per végéig simán használja az ügyfél pénzét. Ha pedig sokat vesztene, legfeljebb becsődölteti a céget, és lesz egy végrehajthatatlan ítélet.

 

Ebben a szerződésben az iménti mellett ilyen érdekes mondat is meghúzódik: „A szerződés a PTK szerint, azaz a jelenlevők között kölcsönös aláírással lép hatályba.” Csakhogy a lapon kizárólag a vevő aláírásának van helye, és az eladó aláírása sehol sem szerepel.

 

A Das WeltAuto használt autó kínálatát IDE kattintva érheti el.