A járvány hatása a használtautók értéktartására

Májusban 6472 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 52 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kishaszonjárművek száma 1279 volt, 45 százalékkal zuhant – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE), kiemelve: „A használtautó import darabszáma továbbra is jelentősen, közel 20 százalékkal meghaladja az új autókét. Májusban 8907, az első öt hónapban pedig 54 252 használt személygépkocsi érkezett az országba. A használt személyautó-import növekedési trendjének megállítása – különösen az importált kocsik korösszetétele miatt – egyre kevésbé tűr halasztást.”

Mindez azért is nagyon fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar személyautó állomány átlagos kora az elmúlt év végére elérte a 14,4 évet. Azóta azonban – különösen a használtimport miatt – az öregedés folytatódott. Viszont korántsem mindegy, hogy a használt autó mennyire tartja az árát ebben a járványsújtotta világban.

Az Autovista Group (az Eurotax anyavállalata) elemzést készített arról, hogy a koronavírus milyen hatással lehet az európai használtautó piacra. A prognózis készítése azonban nem könnyű, hiszen nem tudni, meddig tart a járvány, mikor jön a sokat emlegetett második (harmadik?) hullám, és annak milyen hatása lesz a világ gazdaságára. Ezért a szakemberek több változatot is készítettek. Szerintük 50 százalékos a valószínűsége, hogy a magyar gazdaság még idén, az év végére visszatalál a régi kerékvágásba.

Az elemzők szerint ugyanakkor 30 százalék az esélye, hogy közepesen magas lesz a kockázat, vagyis mély recesszióra, lassú fellendülésre lehet számítani, ám 20 százalék esélyt adnak alacsony-közepes kockázatra, amely mérsékelten gyors, V-alakú fellendülést ígér. Ez azt jelentheti, hogy amíg a második negyedévben visszaesik a gazdaság, addig a harmadik és negyedik negyedévben fellendülés várható, amely kompenzálja a korábban felhalmozott veszteségeket.

Ami a használt autók értéktartását illeti, az előrejelzés szerint a maradványérték százalékos változása hazánkban -2,1 százalék lesz 2020 és 2021 végén az idei márciusihoz képest, míg 2022 végére -0,5 százalékra javulhat, tehát visszaállhat a veszélyhelyzet előtti állapotára.

A várható fellendülés alapján Ausztria, Németország és Svájc lehet a leginkább bizakodó, ám rögtön utánuk következik Magyarország és Lengyelország, amely az egyik legrugalmasabb fejlődést mutatja.

A gazdasági fellendülés szempontjából, a koronavírus által leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország helyzete tűnik a legrosszabbnak, valamint az Egyesült Királyságé, ahol a Brexit is nehezíti a jelenlegi állapotot, ugyanakkor Franciaországban is borúsabban látják a jövőt, mint néhány héttel korábban.